A szklerózis multiplexben (MS) szenvedő betegek körében a migrén legalább háromszor gyakoribb, mint a normál populációban, aminek jelentősége nem jól ismert. A közelmúltban végzett vizsgálatok szerint az MS-betegeknél a fejfájásos panaszok túlsúlyban vannak, ami többféle etiológiára vezethető vissza.
A vizsgálatokban jelentett fejfájások többsége migrén volt, bár a feszültségtípusú fejfájás (TTH) is gyakran megfigyelhető.1,2 “A fejfájás gyakori az MS-betegek körében” – magyarázta Dr. Ruth Ann Marrie, a kanadai Winnipegben (Manitoba, Kanada) található Health Sciences Centre Sclerosis Multiple Clinic igazgatója. “Ez nem teljesen meglepő, tekintve, hogy a szklerózis multiplexben szenvedők nagy része nő – és a nőknél például nagyobb a migrén kockázata”. Dr. Marrie arról számolt be, hogy praxisában számos fejfájástípust lát, többek között, de nem kizárólagosan a tenziós típusú fejfájást, a migrént, a klaszterfejfájást és az occipitális neuralgiát.
Migrén és MS
Kister és munkatársai1 a New York-i Egyetem MS-központjának betegein végzett keresztmetszeti vizsgálatában 64%-os fejfájás előfordulási arányról számoltak be, amelyből 72%-ban migrént diagnosztizáltak. Megállapították, hogy a migrénes fejfájás kifejezetten összefüggött az MS új vagy súlyosbodó tüneteinek nagyobb gyakoriságával, mint más típusú fejfájások. Bár ennek az összefüggésnek a mechanizmusát nem ismerték, több elméletet is felvetettek. Az első az volt, hogy a migrén gyulladásos választ indíthat el az agyban, ami a T1- és T2-megerősödő MS-léziók nagyobb számával jár együtt. A migrénhez néha társuló fehérállományi elváltozások azonban kisebbek, és nem erősödnek a kontrasztanyagos képalkotáson, mint az SM esetében.
Continue Reading
A második magyarázat az volt, hogy a migrénhez társuló megváltozott fájdalomérzékelés és csökkent fájdalomküszöb okozhatja, hogy az MS-betegek ugyanazoktól a tünetektől nagyobb szenvedést tapasztalnak, mint a migrén nélküli betegek. A migrénes betegek valószínűleg gyakrabban tapasztaltak epizodikus neurológiai zavarokat (END) is, különösen az aurával járó migrén esetében. Más fájdalomszindrómák, mint a trigeminális és occipitális neuralgia, az arcfájdalom, a L’hermitte-jel, a temporomandibuláris ízületi fájdalom és a nem fejfájás, valamint a kórtörténetben szereplő depresszió valószínűleg komorbid volt a migrénnel.1
Egy másik elmélet szerint az aurás migrénben a kortikális depresszió terjedése fokozza az MS korábban fel nem fedezett tüneteit, bár a vizsgálatot végzők elvetették ezt az elképzelést. A társ-vizsgálatvezető, Dr. Teshamae Monteith, a floridai Miamiban élő neurológus, a fejfájás-gyógyászati ösztöndíj igazgatója és a Miami Egyetem, Miller Orvosi Iskola Neurológiai Osztályának fejfájás osztályának vezetője szerint “az MS-elváltozások jellemzően a mély fehérállományban jelennek meg, bár az agykérgi érintettséget, beleértve az agyi atrófiát is, leírták. Az agytörzsben vagy a ponsban lévő MS-elváltozásokat migrénszerű fejfájással hozták összefüggésbe. A pons a migrén fontos területe.”
A fejfájás mint az MS korai jele
A fejfájás előfordulási gyakorisága a korai MS-ben a neurológiai tünetek első megjelenésekor még magasabb, mint máskor, Gebhardt és munkatársai 78%-os arányról számoltak be 50 klinikailag izolált szindrómás MS-beteggel végzett vizsgálatukban.2 Mivel ezek a betegek általában fiatalabbak voltak, mint más MS-betegek, a tanulmány rámutatott a fejfájásra, mint a fel nem fedezett MS egyik fontos korai tünetére, és felvetette a fej mágneses rezonanciás képalkotásának (MRI) szükségességét az MS diagnózisának gyakori látenciájának javítása érdekében.
A fejfájás aránya ezután 6 hónapra 61%-ra csökkent – ellentétben Beckman és munkatársai4 vizsgálatával, amelyben a fejfájás oka a gyógyszerek túlhasználata volt -, amit Gebhardt és munkatársai az MS immunterápiás kezelés – beleértve a béta-interferont és az intravénás immunglobulin-terápiát – eredményeként bekövetkező valószínű javulásnak tulajdonítottak.2,3
A migrén azonosítása a klinikailag izolált szindróma idején előre jelezte az MS tünetesebb lefolyását, és nagyobb valószínűséggel kapcsolódott a betegség relapszáló, remittens formájához (RRMS), mint a fejfájás más formái.1-3 Kister és munkatársai más rendszereket érintő tünetek nagyobb gyakoriságáról is beszámoltak, beleértve a vizuális, pszichiátriai és kognitív tüneteket és az agytörzs érintettségét.1 A szorongást, depressziót, fáradtságot és álmosságot mérő skálák pontszámai mind magasabbak voltak a migrénes betegeknél, bár ez nem jelentett nagyobb fogyatékosságot.1
A migrén kezelése az SM-ben
Mivel a mögöttes mechanizmusok ismeretlenek, a migrén és más fejfájástípusok specifikus kezelési stratégiáit az SM-ben még nem vizsgálták, és általában külön kezelik őket. “Az MS és a migrén különálló entitások” – magyarázta Dr. Montieth, hozzátéve, hogy “az MS-betegek a legtöbb esetben jól reagálnak a migrén kezelésére.”
A fejfájás kezelésénél az MS-ben figyelembe kell venni azt is, hogy a betegségmódosító gyógyszerek (DMD-k), különösen az MS kezelésére használt interferonok nagy valószínűséggel fejfájásos tüneteket idéznek elő. A Beckman-tanulmány4 megállapította, hogy az MS-betegek 80%-a számolt be fejfájásról bármilyen MS-terápia megkezdését követően.
Dr. Marrie rámutatott, hogy “az MS kezelése magában foglalja az akut relapszusok kezelését, a relapszusok és a rokkantság progressziójának megelőzését és a krónikus tünetek kezelését. Ezek mindegyike a terápia összetevője. Mivel a neurológusok gyakran kezelik a fejfájási zavarokat, ez beilleszthető az SM-betegek gondozásába, bár a fejfájás kezelése eltérő megközelítést igényelhet – vagyis ha a tünetkezelési terápiák egyike sem alkalmazható a fejfájás kezelésére. Ha a fejfájás kezelése különösen nehézkes, szükség lehet egy, a fejfájás alszakterületén jártas neurológus bevonására.”
1. Kister I, Caminero AB, Monteith TS, et al. Migraine is comorbid with multiple sclerosis, and associated with a more symptomatic MS course. J Headache Pain 2010;11:417-425.
2. Gebhardt M, Kropp P, Hoffmann F, Zettl UK. Fejfájás a sclerosis multiplex lefolyásában: prospektív vizsgálat. J Neural Transm (Bécs). 2019;126:131-139.
3. Gebhardt M, Kropp P, Hoffmann F, Zettl UK. Fejfájás a sclerosis multiplex első tüneti manifesztációjának idején: prospektív, longitudinális vizsgálat. Absztrakt. Eur Neurol. 2018;80:115-120.
4. Beckmann Y, Türe S. Headache characteristics in multiple sclerosis. Mult Scler Relat Disord 2019;27:112-116.