A fésűkagylónak 200 szeme van, amelyek távcsőként működnek: tanulmány

A fésűkagyló egyszerű élőlényeknek tűnhet, de a tengeri herkentyűnek 200 szeme van, amelyek figyelemre méltóan úgy működnek, mint egy távcső, élő tükrökkel fókuszálják a fényt – közölték csütörtökön kutatók.

A legtöbb élőlény szemének lencséi fókuszálják a fényt.

A fésűkagylóknak azonban homorú tükrök vannak a szemük hátsó részén.

A tudósok az 1960-as évek óta tudják, hogy a Pecten fésűkagylók úgy látnak, hogy ezekről a homorú tükrökről visszaverik a fényt a fenti retinára – olvasható a Science című folyóiratban megjelent jelentésben. Néhány rákfélének és mélytengeri halnak is van ilyen szeme.

De most megtalálták a módját annak, hogy minden eddiginél mélyebben belelássanak ezekbe a tükrökbe, egy olyan mikroszkóp segítségével, amely gyorsan lefagyasztja a mintákat, hogy azok ne száradjanak ki, és megtartsák alakjukat.

Az eredmény a világon először látható apró tükrök és kristályok mozaikja, amelyek gondosan elrendezve vannak a fésűkagylók kis mákszemszerű szemében, amelyek a külső szélüket, az úgynevezett köpenyt szegélyezik.

Minden tükör rétegesen helyezkedik el, visszaveri a fény hullámhosszát az élőhelyükön, és térbeli képet ad a környezetükről.

Minden tükör “négyzet alakú kristályok mozaikjával is csempézett, minimalizálva a felületi hibákat a tisztább kép érdekében” – olvasható a Science jelentésében.

“A tükör képeket alkot egy kétrétegű retinán, hogy külön-külön leképezze a perifériás és a központi látómezőt.”

Míg egyelőre nehéz megmondani, hogyan néz ki a világ egy fésűkagyló számára, a kutatók szerint ez a jól kidolgozott perifériás látás valószínűleg segíti a fésűkagylót abban, hogy úszás közben kontrollálja és irányítsa a mozgását, lehetővé téve számára, hogy felmérje, mely dolgok állnak vagy mozognak körülötte.

A megállapítások illusztrálják a fésűkagylók “figyelemre méltó” képességét arra, hogy saját komplex vizuális rendszerüket fejlesszék, és utat nyithatnak “új, bioinspirált optikai eszközök számára képalkotó és érzékelő alkalmazásokhoz” – áll a jelentésben.

A tanulmányt az izraeli Weizmann Tudományos Intézet és a svédországi Lund Egyetem kutatói vezették.