Ez meglepő lehet, de a szuperhősfilmek hajlamosak a fizika törvényeinek megsértésére. Tudom, sokkoló. Mi a következő? Az ég is kék? A disznók szeretik a sarat? A shawarma kiváló harc utáni harapnivaló? (Uh, nyilván.)
TOVÁBB: A legjobb MCU újranézési sorrend a Bosszúállók 4. előtt
A Vasember esetében az öltöny sok aspektusa megvalósítható, de ugyanilyen sok a tudomány szabályainak megkerülése vagy teljes megszegése. Őszintén szólva, akkor is élveznénk a Marvel-filmeket, ha Tony Stark ruhája elkezdene varázsolni, de ahogy Vasember sem hagyhatja abba a bütykölést, úgy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a ruha tudományának lyukait sem. Íme 7 mód, ahogyan a Vasember ruhája elhajlítja a tudomány szabályait:
8 Soha nem magyarázzák meg, hogyan védi meg a ruha Tony Starkot a tompa erejű traumától
Amikor Vasembert Thanos arcon vágja, vagy összecsap a Hulkkal, mindannyian feltételezzük, hogy jelentős sérülések nélkül megússza, mert a ruha valahogy megvédi őt a tompa erejű traumától. De képzeld el, hogy felveszed a fémdarabot, majd kisétálsz a busz elé. Persze, lehet, hogy nem leszel annyira összenyomva, mint amennyire a védelem nélkül lettél volna, de még mindig sokkal összenyomottabb leszel, mint amikor elindultál.
Ugyanez vonatkozik Tony Starkra is. Hacsak nem dolgozott valami fejlett, ütéselnyelő anyagot a ruhába, amiről sosem beszél, akkor sokkal több csonttörése és agyrázkódása kellene, hogy legyen, mint amit a képernyőn valaha is mutatnak. És ezek közül néhány sérülés biztosan halálos lenne, például amikor az első Vasemberben a Mark 1-gyel a sivatagba zuhan. Még ha a későbbi öltönyeibe be is szerelhetett divatos lengéscsillapítókat, az első öltönye – amelyet egy barlangban készítettek fémhulladékból – semmiképp sem rendelkezett volna ilyen fejlett funkciókkal. De az, hogy a hősünk húsz perc után meghal az első filmjében, nem éppen jó forgatókönyvírás, úgyhogy megértjük, miért választották a saját útjukat.
7 Nem világos, hogy a Vasember ruhája hogyan marad a levegőben, amikor vízszintesen repül
A filmekben Vasembert gyakran ábrázolják vízszintesen repülve, úgy, hogy az összes rakétája közvetlenül mögötte van (különösen az első Vasemberben, amikor egyenes vonalban szárnyal a Közel-Kelet felett). Mivel az ilyen típusú jelenetek annyira epikusnak tűnnek, hajlamosak vagyunk nem megkérdőjelezni őket (erre a trendre sok szuperhősfilm támaszkodik). De ha jobban belegondolunk, rájövünk, hogy a férfi nem generál vízszintes felhajtóerőt, amikor így repül. Minden rakétaereje hátrafelé irányul, és semmi sem mutat lefelé.
Még Tony Stark sem immunis a gravitáció hatására, és nem számít, mennyi rakétaerőt termel hátrafelé, némi energiát kell a Föld felé irányítania, hogy ellensúlyozza a gravitáció lefelé irányuló vonzását, különben gyorsan csökken a magassága. Az egy dolog, amikor egyenesen az ég felé repül – akkor van értelme, hogy az összes rakétája a háta mögé irányuljon. De a filmekben, amikor Tony a földdel párhuzamosan repül, úgy tűnik, hogy a vízszintes felhajtóerő szükségességét figyelmen kívül hagyják. Hacsak nincsenek apró, láthatatlan rakéták a ruha alján, amikről sosem esik szó, de az “apró” és a “láthatatlan” nem igazán Tony stílusa, úgyhogy ezt kételjük.
6 A filmek sosem magyarázzák meg, hogyan éli túl Tony Stark a hajszálpontos kanyarok G-erejét, amiket a ruhájában tesz meg
Amikor egy mozgó járműben ülsz, ami hirtelen megáll, a tested tovább akar haladni, és érzed a biztonsági öv rántását, ahogy a tested előrebillen. A biztonsági öv húzása egy tompított változata annak, amit Tony Starknak kell éreznie, amikor a Vasember-jelmezben a hajszálvékony kanyarokat veszi az égen.
RELATED: MCU Phase 1 Moments That Disney Wouldn’t Allow Today
Egy dolog lenne, ha lassan váltana irányt, mint egy autó a körforgalomban, de ahogy Tony száguldozik, az olyan, mintha egy száguldó autó szinte azonnal megállna, majd a következő ezredmásodpercben hátramenetbe kapcsolna. Kizárt, hogy Tony Stark túlélné a G-erőket, amelyeknek a testét ilyen helyzetben kitennék. De ha Vasembernek be kellene kapcsolnia a szemellenzőjét, és lassan balra kellene fordulnia, amikor irányt kell változtatnia a csatában, a filmek sokkal lassabban haladnának – szóval a művészi szabadságnak megvan a maga előnye.
5 Az ívreaktor valószínűleg hatalmas mennyiségű hőt termelne, ami mindent megölne a közelben (beleértve Tony Starkot is)
A Vasember ruhája lehetetlen lenne az ívreaktor nélkül. Ez az ügyes kis technológia lehetővé teszi Tony számára, hogy hatalmas mennyiségű energiát tároljon egy jégkorong méretű hengerben, így anélkül tudja működtetni a ruhát, hogy nagy tartálynyi üzemanyagot kellene cipelnie. Szóval, hogyan működik az Arc Reactor? Nos, a rövid válasz az, hogy senki sem tudja (még Elon Musk sem). Ha tudnánk, akkor mostanra valószínűleg már űrutazó civilizáció lennénk (és Elon Musknak biztosan lenne egy Vasember-ruhája).
Azt viszont tudjuk, hogy egy ilyen hatalmas energiaforrás által termelt hulladékhő megölné azt, aki a ruhát viseli. Hacsak Tony nem talált ki valamilyen, a modern fizikában ismeretlen hűtési mechanizmust, akkor – ahogy Aldrich Killian fogalmazott a Vasember 3-ban – “megfőne a kis teknősruhájában”.”
4 Az új elem, amit Tony Stark a Vasember 2-ben létrehozott a ruhája működtetéséhez, valószínűleg nem lett volna stabil
A termonukleáris asztrofizikától a tökéletesen ápolt arcszőrzetig Tony Stark sok mindent könnyebbnek mutat, mint amilyen valójában. Bár a legtöbb fizikus csak álmodik arról, hogy egy új elemet hozzon létre, Tony Starknak ez sikerült az alagsori laboratóriumában a Vasember 2-ben. De mennyire volt valósághű ez a jelenet? Todd Satogata fizikus a Popular Mechanicsnak beszélt a Vasember 2 tudományáról, és bár a jelenet néhány aspektusa némileg reális volt, sok dolognak nem volt értelme a fizikus számára.
Egyrészt nem látott mágneseket a szobában (nyilvánvalóan nagy mágnesekre lenne szükség), és nem értette Tony teljes közömbösségét, hogy ennyi sugárzásnak van kitéve (hé, talán Tony azt hitte, hogy ettől egy hatalmas zöld dühöngő szörny lesz belőle). Ráadásul az új elem, amit Tony létrehozott, egy kicsit irreális. “A legtöbb új elem, amit így hoznak létre, a másodperc milliárdod része alatt bomlik fel” – mondta Satogata, ami eléggé megnehezítené Tony számára, hogy az elemet az Arc Reactor működtetésére használja.
3 Az Arc Reactor Tony mellkasában elmozdítaná a testének néhány elég lényeges részét
Amikor egy nagy fémhenger kerül a testedbe, bizonyos következményekkel kell számolnod (ó, húzd ki az agyad a csatornából). Bár Tony Stark gyakran az Arc Reactornak tulajdonítja, hogy megmentette az életét, ha valóban úgy lett volna beszerelve, ahogy a filmekben mutatják, kétséges, hogy Tony megőrizte volna szervei teljes működését.
TOVÁBB: Bosszúállók 4: Lássuk jobban Vasember új ívreaktorát
Talán csak egy felszínes kiegészítőnek tűnik Tony testén, de az első Vasemberben láthattuk, hogy valójában a mellkasüregének jelentős részét foglalja el. Miközben segített neki beállítani az Arc Reactort, Pepper Potts képes volt az egész kezét Tony mellkasába dugni! Nehéz elképzelni, hogy egy sebész hogyan tudta volna átrendezni Tony belső szerveit, hogy helyet csináljon egy ekkora darab technológiának.
2. Ha a Vasember 3-ban a ruhát arra használták volna, hogy a zuhanó utasok karjait elektromossá tegyék, az valószínűleg nem működött volna, és talán megölte volna őket
A Vasember 3-ban, miután a rosszfiúk lyukat robbantanak az Air Force One-on, több utast is kiszívnak a gépből, és szabadesésben végzik. Szokás szerint Tony merész mentőakciót hajt végre – de kreatív módszereket kell alkalmaznia. Mivel fizikailag nem tudja az összes utast megtartani, megkér mindenkit, hogy egyfajta élő emberláncban ragadja meg a másikat, így fel tud emelni néhány embert, és rajtuk keresztül a többieket biztonságba tudja emelni.
TOVÁBB: Nick Fury tudta, hogy Amerika Kapitány életben van?
De amikor végsebességgel zuhansz a levegőben, elég nehéz kontroll alatt tartani a hólyagodat, nemhogy a kezedet. Annak érdekében, hogy az emberek ne engedjék el egymást, Tony a ruhájával elektromossá teszi a karjukat, ami állítása szerint megakadályozza, hogy kinyissák a kezüket. Szóval, ez megvalósítható? Nos, valószínűleg nem. Bár az elektromos áram izomösszehúzódásokat okozna, az ilyen jellegű görcsök kiszámíthatatlanok lehetnek, és a túl nagy áram komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Lehet, hogy a Vasember 3-ban bevált neki, de Tony talán kétszer is meggondolja, mielőtt a jövőben bárki mást is villamosítana.
1 A repulzorsugarainak nincs sok tudományos értelme (és senki sem tudja igazán, hogy mik azok)
Amint bárki, aki valaha is tanult Isaac Newtonról fizikaórán, tudja: “Minden akciónak van egy egyenlő ellentétes reakciója”. Ha kilősz egy rakétát az egyik irányba, az a másik irányba kezd el mozogni. Ez az, ami lehetővé teszi Vasember számára a repülést – de ez az, aminek hátrafelé kellene katapultálnia minden alkalommal, amikor kilövi azokat a repulzorsugarakat a kezéből.
Lehetséges, hogy beépített valamit a ruhájába, ami ellensúlyozza a repulzorsugarakat, de erről sosem esik szó a filmekben. Egy másik dolog, amiről sosem esik szó? Hogy mi a fene azok a repulzorsugarak. Talán Tony Stark felfedezett valamilyen újfajta technológiát, amely szembemegy Newton harmadik mozgástörvényével (ennél őrültebb mutatványokat is csinált már), ami azt jelentené, hogy nem is kellene ellensúlyoznia a repulzorsugarak hatását. Akárhogy is, a tudomány kezd szörnyen hajlékony lenni.