Talán valami köze van a hevességhez, kimondottan emberi képességhez, hogy mindenhez alkalmazkodni tudunk, vagy ahhoz az emlékeztetőhöz, hogy a Föld egy hátborzongató, mégis bőséges hely lehet, de a vadonban túlélő történetek mindig a legmegragadóbbak közé tartoznak. Ez az öt történet részletezi a természettel való legijesztőbb és legmegváltoztatóbb találkozások közül néhányat, legyen szó akár az Everest csúcsáról, akár a nyílt óceánról.
Ha maga is kalandra készül, győződjön meg róla, hogy minden forgatókönyvre jól felkészült a megfelelő felszereléssel, beleértve a kempinget és a vízszűrőket, valamint a bőséges élelmet és menedéket.
1. Aron Ralston és Canyonlands
A “172 óra” cím ismerősen cseng? Talán igen – mert ez volt a címe annak a filmnek, amely Aron Ralston természetjáró 2003-ban a Canyonlands Nemzeti Parkban történt kanyonbalesetét részletezi. A “Szikla és kemény hely között” című memoárja azt meséli el, hogy Ralston egyedül ereszkedett lefelé egy szurdokvölgyben, amikor egy 800 kilós szikla összetörte a bal kezét, és a falhoz szorította. Mivel Ralston egyedül túrázott, és nem tudott segítséget hívni, öt napig ott rekedt.
Ralston lassan elfogyasztotta az összes élelmet és vizet, amit magával vitt az útra, de végül kénytelen volt a saját vizeletét inni. Az ötödik napon annyira elszánta magát a halálra, hogy a homokkőfalba vésette a nevét, a születési dátumát és a halál feltételezett időpontját, és videóra vette a búcsúját. Miután megvilágosodással ébredt, rájött, hogy önamputálni tudja a karját, hogy kiszabadítsa magát a sziklából. Egy multifunkciós szerszám segítségével Ralston alig egy óra alatt amputálta az alkarját.
2. Jan Baalsrud és a norvég partok
Jan Sigurd Baalsrud norvég világháborús katona, Jan Sigurd Baalsrud meglehetősen szorult helyzetbe került Norvégia német megszállása során. Ő és egy csapat katona 1943. március 29-én este sikeresen megsemmisítettek egy német légi irányítótornyot. Másnap reggel halászhajójukat a németek megsemmisítették, így a legénységnek a sarkvidéki vizeken kellett partra úsznia. Míg katonatársai mindannyian fogságba estek, Baalsrudnak két hónapig sikerült elkerülnie a fogságba esést, de szögezzük le: nem volt könnyű dolga.
A két hónap alatt Baalsrud súlyos fagyási sérüléseket és hóvakságot szenvedett. Bár kapott némi segítséget a norvég hazafiaktól, az erőforrások korlátozottak voltak, és Baalsrud végül kénytelen volt zsebkéssel megműteni a lábát. Később kénytelen volt kilenc lábujját amputálni, hogy megakadályozza az üszkösödés terjedését. Végül a skandináv őslakosok egy csoportja szánok és rénszarvasok segítségével a semleges Svédországba szállította Baalsrudot. Bátorságáért Baalsrudot Norvégiától a Szent Oláva-fém kitüntetéssel tüntették ki.
3. Norman Ollestad Jr. és a San Gabriel-hegység
Norman Ollestad Jr. mindig is kalandvágyó gyerek volt, olyannyira, hogy apja, idősebb Norman Ollestad azt tervezte, hogy amikor fia 11 éves volt, elviszi őt egy síelésre a Cessnájával. De ők ketten soha nem jutottak el a versenyre. Ollestad 2009-ben megjelent memoárjában, az Őrült a viharért: A túlélés emlékirata” című könyvében részletezi az 1979 februárjában, azon a végzetes napon történt megrázó eseményeket. A Big Bear Mountain felé vezető útjuk során téli viharba kerültek, és lezuhantak a San Gabriel-hegységbe.
Szerencsétlenségükre Ollestad apja nem élte túl a balesetet, így a 11 éves fiú és apja barátnője, Sandra egyedül maradtak a 8 200 láb feletti magasságban. Bár mentőhelikoptereket küldtek ki, a páros kénytelen volt leereszkedni a hegyről. Ollestad végignézte, ahogy Sandra lecsúszik az ernyőn a halálba, így ő lett a baleset egyetlen túlélője. Miután elérte a hegy alját – egyébként kilenc óra elteltével -, egy család befogadta, és azonnal kórházba szállították.
4. José Salvador Alvarenga és a Csendes-óceán
Kevés olyan félelmetes dolog van, mint a hatalmas, nyílt óceán, és ezt senki sem tudja jobban, mint José Salvador Alvarenga salvadori halász. Alvarenga 2013 és 2014 között 438 napot töltött sodródva a Csendes-óceánon, miután ő és halászpartnere, Ezequiel Córdoba egy meghibásodott motor és az alattomos időjárás miatt megzavarodott és eltévedt. A páros minimális eszközökkel volt kénytelen a tengeren sodródni, csupán egy kis, üvegszálas halászhajó nyújtott nekik pihenést – de ez csak egy részleges túléléstörténet, mivel Córdoba néhány hónap után meghalt.
A barátja halála miatt Alvarenga minden reményét elvesztette – egyes beszámolók szerint hetekig beszélt a rothadó testtel, á la Tom Hanks és Wilson a “Castaway”-ben -, de túlélési képességei életben tartották a 438 napból mind a 438 napon át, amíg nem találták. Ez idő alatt tengeri teknősökön, cápákon, hínáron, madarakon és esővízen élt, és kénytelen volt saját vizeletét és teknősvérét inni folyadékpótlás céljából. Végül Alvarenga elérte a Marshall-szigetek egy kis öblét, és kiúszott a partra, ahol egy helyi házaspár befogadta.
5. Beck Weathers és a Mount Everest
Nem kell messzire nézni ahhoz, hogy az Everestet megmászó hegymászók elképesztő (és elszomorító) történeteinek sokaságát találjuk, de Beck Weathers története az, amely talán a legkeményebben emlékeztet arra, hogy a tájat nem véletlenül borítják bomló testek. Weathers, a Texasban élő patológus 1996-ban utazott Nepálba, hogy részt vegyen egy kalandtúrán az Adventure Consultants nevű céggel. Weathers azonban nemrég átesett egy optikai műtéten, ami miatt megvakult a nagy magasság és az UV sugárzás hatására.
Weathers és 10 másik hegymászó a túrán úgy döntött, hogy leereszkedik a hegyről, de egy hóvihar és a csökkenő oxigénellátás miatt nyolc hegymászó – köztük az Adventure Consultants vezetője, Rob Hall – meghalt. A látásképtelensége és a rossz körülmények miatt Weathers mély hipotermiás kómába esett, és mire a mentők odaértek hozzá, a feleségének közölték, hogy meghalt. A helikopteres evakuálás után az orvosok amputálták Weathers jobb karját, bal kezének mind az öt ujját, az orrát és a lábfejének egy részét.
Weathers történetét az 1997-ben megjelent “Into Thin Air” című könyvben örökítették meg, majd a “Into Thin Air” című filmben megfilmesítették: Death on Everest” és a 2015-ös “Everest” című filmben.”
Phil eredetileg Kaliforniából származik, ahol óriási szükség van vízszűrő berendezésekre. A főiskola után belevetette magát a tiszta víz egyre növekvő problémájába mind országosan, mind világszerte. Az iparágban eltöltött sok év után megalapította a WaterFiltersFAST.com-ot, és összehangolta az iparágban szerzett ismereteit az övékkel, hogy segítsen a fogyasztók oktatásában és tájékoztatásában. Emellett lelkes természetjáró és a technológia szerelmese. Az biztos, hogy ez egy oximoron, de ő mégis megoldja.
Szeretjük a munkánkat, és reméljük, hogy önök is szeretik az általunk megosztott tartalmakat. A SEVENSEAS Media támogatására tett adománya segít nekünk küldetésünk továbbvitelében.
- Csoportépítő projektek működtetése 174 országban
- Diáknagykövetek bevonása több mint 50 egyetemen
- Stratégiai szövetségek és partnerségek kialakítása több mint 200 szakmai szervezettel
- Több mint 500 szerző, fotós kiadása, és kutatókat
- Tucatnyi strand- és közösségi takarítás szponzorálása
- Ingyenes tudományos források biztosítása oktatók számára
- Heti több mint 20 testreszabott természetvédelmi álláshirdetés támogatása – összesen több mint 1000 lehetőség évente
- Az olvasók inspirálása és oktatása gazdag képanyagon keresztül, magával ragadó tartalommal és meggyőző természetvédelmi üzenettel
- A fentieket mind INGYENESEN tesszük, mert törődünk a jövővel
A SEVENSEAS Media legújabb cikkeit itt találja.
Kérdéssel vagy beadvánnyal szeretne kapcsolatba lépni? Lépjen kapcsolatba velünk itt.
Ezt a cikket Giacomo Abrusci szerkesztette és tette fel a SEVENSEAS Media oldalára
.