A Kulturális Információs Rendszer (SIC) szerint Mexikóban mintegy 68 őslakos nép él. Ezeken az etnikai csoportokon belül azonban van 20, amelyek a legnagyobb népességgel rendelkeznek, és itt elmondjuk, hogy melyek azok. Ismerje meg őket!
Nahuas
A nahua több népcsoportból áll – a jezsuita Xavier Clavijero szerint hét csoport van: Mexikóiak, Tlahuicák, Colhuák, Tlaxcaltecák, Tepanecák, Cholcák és Xochimilcák – akik a nahuatl nyelven osztoznak – egyes változataiban. A spanyolok aztékoknak nevezték őket, mert a nahuák azt állították, hogy Aztlanból, a kócsagok helyéről származnak. Mexikóban jelenleg több mint 2 millió nahua él, így ők a legtöbb őshonos nyelvet beszélő csoport az országban.
Ezek főként Mexikóváros déli részén találhatók, különösen a Milpa Alta küldöttségben; valamint többek között Puebla, Morelos, Mexikó állam, Hidalgo, Tlaxcala, Veracruz, Guerrero, Oaxaca államok különböző régióiban.
Egy különös tény, hogy a nahuatl az a nyelv, amely a leginkább befolyásolta a mexikói spanyolt. Olyan szavakat vettünk át tőlük, mint a tomate, atole, esquite, comal, cuate (barát) és wey (nahua nyelven huey, ami nagyot, tiszteltet jelent).
Archivo México Desconocido Máják
A majáknál valami hasonló történik, mint a nahuáknál. Egy anyanyelvük van, de ebből mintegy 20 változat származik, így a maják heterogén csoportot alkotnak. Yucatan, Quintana Roo, Campeche, Tabasco és Chiapas államokban, valamint Közép-Amerika más régióiban is megtalálható. Hazánkban közel 1,5 millió maja lakos él. A maja szónak különböző jelentései vannak, és ezek között szerepel az “Isten által kiválasztott nép”. Érdemes megemlíteni, hogy a maja kultúra azon kevés kultúrák közé tartozik, amelyek megőrizték hagyományaik és szokásaik nagy részét.
Yucatánban nagyon gyakori, hogy spanyolul és maja nyelven beszélnek. A maja nyelv olyan spanyol szavakhoz is hozzájárult, mint a cenote, amely a dzonoot szóból származik, és víznyelőt jelent.
Archivo México Desconocido Zapotecák
A zapotékok Oaxaca állam különböző részein élnek, többek között a Sierra Zapotecában, a Tehuantepec-öbölben és Oaxaca völgyében. Nyelvi szempontból a zapotecnek nemcsak körülbelül 40 változata van, hanem egy alcsalád is, amely az otomangueanhoz tartozik. Mexikóban közel 800 000 zapotec él.
A zapotecek régen bene zaa, tzapotecatl, azaz “a zapote fa népe” néven nevezték magukat, ezért a mexikóiak így ismerték őket, és ezért maradt ránk a “zapotec” név.
Érdekesség, hogy az egykori elnök, Benito Juárez zapotec származású volt.
Archivo México Desconocido Mixtecek
A mixtecek főként Guerrero, Puebla és természetesen Oaxaca egyes részein élnek. A zapotec kultúrával együtt a mixtec az állam egyik legjelentősebb etnikai csoportja. A mixtec nyelv az otomanguea törzsből származik, és három csoportra oszlik: Cuicateco, Mixteco és Triqui.
A mixtec népesség több mint 700 000 embert számlál. A mixtec szó azték eredetű, és azt jelenti, hogy “a felhők helye”, azonban ismert, hogy a mixtecek magukat Ñuu sávi-nak nevezték, ami azt jelenti, hogy “az eső népe”.
Archívum Mexikó Ismeretlen Otomi
Az otomi az ország középső részén, konkrétan Hidalgo, Querétaro, Guanajuato, Michoacán, Puebla, Veracruz államokban és Mexikó államban élnek. Az otomí nyelvészetileg két szálra oszlik, az első az oto pame, a második a tlapaneco mangueada nyelvet használja.
Az otomí szó a nahuatl nyelvből származik, és azt jelenti: “aki nyilakkal jár” vagy “madarak nyilasa”.
Az otomi kultúra legfinomabb hagyománya a szertartásos tortilla.
Archivo México Desconocido Totonacák
Négyszáztizenegyezer totonacát tartanak számon hazánkban. E népesség nagy része Veracruzban és Pueblában él – a Köztársaság más államaiban is élnek totonákok, de kisebb mértékben. Nyelvük a totonac, és a Tepehua-val együtt a makro-Maya-ból származó totonacan családhoz tartoznak.
Ami a “totonacan” szó jelentését illeti, azt találjuk, hogy egyes szerzők úgy értelmezik, hogy “a forró föld embere”, bár ismert, hogy a tu’tu vagy a’ktu’tu három, míg a nacu szívet jelent. Ez a három szív a Castillo, a Tajin és a Cempoala, a Totonaca-kultúra eredetének kulcsfontosságú helyszínei.
Azt mondják, hogy a totonacok a spanyolok előtti időszakban, annak ellenére, hogy kukoricát termesztettek, csak kereskedtek vele, mert nem ettek tortillát. Más források szerint, amikor felfedezték, azonnal az étrendjük alapanyagává vált.
Ha kíváncsi vagy a kukorica felfedezésének totonaki mítoszára, kattints ide.
Archivo México Desconocido 7.Tsotsiles
A Tsotsiles főként Chiapas államban él, lakosságuk valamivel több mint négyszázhatezer lakosból áll.
A Tsotsil szó a Sots’il winik szóból származik, és denevérembert jelent. Nyelvük – a tsotsil – egy alcsalád, és a maja törzsből származik.
Ha azt hitted, hogy az őslakos nyelvek nem tudnak bekerülni a rockba, akkor ajánljuk figyelmedbe a Lumaltok és a Vayijel zenekarokat, amelyek dalszövegei tsotsil nyelven szólnak.
Archivo México Desconocido8.Tzeltales
A tzeltalesek sok hasonlóságot mutatnak a tzotzilokkal, ilyen például a terület; mindkét népesség Chiapas államban összpontosul, ráadásul mind a tzeltal, mind a tzotzil nyelv a maja nyelvcsaládba tartozik.
A tzeltal népesség több mint háromszáznyolcvannégyezer lakost számlál.
A tzeltal kultúra egyik kiemelkedő feladata a kézművesség. Elég csak megnézni a kézműves termékeiket és a huipileket, hogy beleszeressünk a kultúrájukba.
Archivo México Desconocido Mazahua
Mexikó állam északnyugati részén és egy kis területen, Michoacán állam keleti részén él a több mint háromszázhuszonhatezer lakosú Mazahua népcsoport. A “Mazahua” szó pontos jelentése ismeretlen, egyes szakértők szerint a nahuatl nyelvből származik, és azt jelenti, hogy szarvas, vagy ahol szarvas van. A mazahua nyelv, az otomi nyelvhez hasonlóan, az otomanguea nyelvcsaládból származik, és keleti mazahua – jnatrjo – és nyugati mazahua – jnatjo – nyelvekre oszlik.
A mazahua főleg mezőgazdasággal és kézműves termékek előállításával foglalkozik. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a magas hőmérsékletű kerámia.
Archivo México Desconocido Mazatec
A mazatec népesség több mint háromszázötvenezer tagot számlál. Olyan régiókban találhatók, mint a Cañada, a felföld és a Papaloapan-Tuxtepec-völgy Oaxaca állam északnyugati részén. A mazatecek Ha shuta Enima néven nevezik magukat, ami azt jelenti, hogy “akik a hegyet dolgozzák, az alázatosak”, és nyelvük is az otomanguean nyelvcsaládból származik.
A mazatec nyelv nagyon sajátos hangzású, hiszen olyan, mintha a beszélők állandóan énekelnének.
Archívum Mexikó Ismeretlen Huastecák
A huastec népesség körülbelül kétszázhuszonhatezer tagból áll, és Veracruz, Tamaulipas, San Luis Potosí, Querétaro és Hidalgo államok egyes régióiban él. A huastec nyelv a maja nyelvből származik, és főleg két dialektusra oszlik: Veracruzano és Potosino. Érdemes megemlíteni, hogy a huasztecák magukat Teenek néven emlegetik, ami azt jelenti, hogy “akik a vidéken élnek”.
Az ősi huasztec kultúra számos kiemelkedő vonása volt, köztük gyönyörű és összetett szobraik, a fogcsonkítás, a koponya deformálásának gyakorlata, a sebhelyezés, valamint a forró éghajlat miatt a meztelenségük.
Archivo México Desconocido Choles
A Chiapas északnyugati részén él a Choles, egy körülbelül 200 000 fős etnikai csoport. Nyelvük, a chol, a maja-totaco csoportból származik. A Chol szót a spanyolok adták a különböző csoportoknak, amelyek osztoztak a régióban, és kulturális és nyelvi kötelékekkel rendelkeztek.
A Cholok fő tevékenysége, akárcsak más közösségeké, a mezőgazdaság.
Emmanuel Santiago Nava Purépechák
A purépechák Michoacán állam 22 településén élnek. Népességük közel kétszázháromezer tagból áll. Korábban a Purepechákat taraszkiként ismerték. Ezt a nevet a spanyolok kényszerítették rájuk, azonban ez a csoport azért küzdött, hogy visszakövetelje a Purépecha nevet – a Purépecha a p’ure többes száma, és azt jelenti: emberek. Ennek a népcsoportnak a nyelve nagyon sajátos, mivel nincs nyelvi rokonságban az ország más őslakos csoportjaival, ezért egyedi – bár különböző nyelvjárási változatokkal rendelkezik.
A Purepecha egyik legjelentősebb étele a kukoricakása, mivel ezt használják a szülés előtt álló anya étkeztetésére, a lopott lányok apjainak bocsánatkérésére, később pedig esküvőkön is használják.
Archivo México Desconocido Chinantecas
A chinantecas vagy chinantecók valamivel több mint kétszázezer főt számlálnak, és Oaxaca állam mintegy 14 településén, az úgynevezett Chinantla területén élnek. A chinantec nyelvnek tizenegy változata van, és az otomanguean nyelvcsaládba tartozik. A chinantecek magukat tsa ju jmí-nek nevezik, ami azt jelenti, hogy “az ősi szó népe”.
A népcsoport sajátosságai közé tartozik – az általuk készített gyönyörű huipilek mellett -, hogy minden chinantec falunak saját beceneve van, bár megtartják a tsa, dsa vagy alla, ami azt jelenti, hogy “nép”.
Archivo México Desconocido Mixes
Majdnem 170 000 mixes él hazánkban, és Oaxaca állam északi részén található. A mixek Ayuukja’ay-nak hívják magukat, ami azt jelenti, hogy a virágos nyelv emberei. A mixe nyelv vagy ayuuk a mixe-zoké nyelvcsaládból származik.
A mixek szerint a betegségeket három típusba sorolják: természetes, természetfeletti és ismeretlen eredetűek. Az első, ahogy a neve is mutatja, természetes eredetű, és magában foglalja az empachót és a székrekedést. A második a rossz szem, a szomorúság és mások, amelyek állítólag azért keletkeznek, mert az egyén nincs összhangban a természettel és a társadalommal. A harmadik és utolsó típus az, amelyik nem tartozik az elsők közé, ezért nem magyarázható.
Archivo México Desconocido 16. Tlapanecos
Tlapanecos néven ismerik őket, ez a szó azonban nahua eredetű, és pejoratív jelentése van, mivel azt jelenti: “akinek piszkos az arca”. Ezért ez az etnikai csoport azért küzdött, hogy visszaszerezze kultúráját, és Me’phaa-nak nevezi magát, ami azt jelenti, hogy “Tlapa lakója”. Lakosságuk valamivel több mint 140 000 fő. A tengerparton és Guerrero állam 13 településén élnek. A me’phaa nyelv a subtiaba-tlapaneca családból származik, az utóbbi pedig az otomanguea törzsből.
Tarahumarák
A tarahumarák Chihuahuában, Durangóban és Sonorában élnek, különösen a Sierra Madre Occidental azon részén, amely ezeken az államokon keresztül húzódik. Lakosságuk száma közel százhuszonkétezer. A tarahumara, akárcsak a tlapaneco, nagy erőfeszítéseket tettek, hogy megváltoztassák a nekik adott nevet. Ebben az esetben a tarahumara magukat Rarámurisnak nevezik, ami azt jelenti, hogy “gyalogos futók”, ami viszont az ember vagy személy szinonimája. A tarahumara nyelv a yuto-asztékai nyelvcsaládból származik.
A rarámurik nem az egyedüli lakói a régiónak, azonban mivel ők az uralkodó népcsoport, az általuk lakott sierra Sierra Tarahumara néven ismert.
Mayos
Mayos lakossága közel kilencvenkétezer emberből áll. Észak-Sinaloában és Dél-Sonorában találhatók. Nyelvük a yuto-maya nyelvcsaládba tartozik. A maja szó jelentése “a part népe”.
A maják nem majáknak, hanem yoremesnek ismerik el magukat, ami “a hagyományt tisztelő népet” jelent, míg a fehér embereket yorinak – aki nem tiszteli -, a közösség gyökereiket megtagadó tagjait pedig toroyocorinak – aki elárulja – nevezik.
Archivo México Desconocido Zoques
A zoques Chiapas három területén élnek: az Öböl lejtőjén, a Sierrában és a Központi mélységben. Lakosságuk megközelítőleg 86 000 fő. E csoport nyelve a zoque, és a mixe-zoque-popoluca nyelvcsaládba tartozik. A “zoque” szó jelentése “a nyelv népe” vagy “az ember szava”.
A hagyományos fesztiválokon a zoque nép kedvenc étele a putzatzé.
Archivo México Desconocido Chontales de Tabasco
A chontales Tabasco államban élnek. Ezt a csoportot közel nyolcvanezer ember alkotja. A chontalesek magukat yokot’anobnak vagy yokot’an-nak nevezik, ami azt jelenti, hogy “a yoko ochocót beszélő nép” vagy “az, aki az igaz nyelvet beszéli”. A tabascói chontal nyelvet a maja chol befolyásolta.
A chontal nép kedveli a pozol nevű ízletes és frissítő italt.
Javasoljuk:
20 őslakos népek Mexikó őslakos csoportjai Mexikó őslakos népei