A világ népessége 2050-re várhatóan meghaladja a 10 milliárd főt. Van mit bepótolnunk a mezőgazdasági ágazatban, ha ennyi embert fogunk tudni etetni. A probléma megoldására javasolt és jelenleg is alkalmazott egyik módszer a gyári gazdálkodás.
A gyári gazdálkodás az állattenyésztési termékek tömeges előállításának gyakorlata. A szarvasmarhák, baromfik vagy sertések esetében intenzív módszereket alkalmaznak, hogy ellenőrzött körülmények között tartsák őket, ami ösztönzi a gyors szaporodást és a gyors súlygyarapodást, hogy az élelmiszeripari termékeket piacra lehessen vinni.
Itt vannak a gyári állattartás előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni.
Melyek a gyári állattartás előnyei?
1. Alacsonyan tartja az árakat a fogyasztók számára.
A gyári állattartás lehetővé teszi az állattenyésztési termékek nagy gazdasági léptékű előállítását. A méret lehetővé teszi a fejlesztési árak, például a takarmány vagy az állatgondozás árának alacsonyan tartását. Ez lehetővé teszi az élelmiszerek piaci árának alacsonyan tartását is. Ugyanakkor a piac és a gazdaság is profitot termelhet a méretgazdaságosság révén, így a helyi, regionális és nemzeti gazdaságok tovább fejlődhetnek.
2. Lehetővé teszi, hogy az automatizálás segítse az élelmiszerforrások biztosítását.
A múltban a gazdálkodás intenzív napi kézi munkát jelentett a termés megtermelése érdekében. A gépesítés segített csökkenteni ezt a munkaterhelést. Az üzemi gazdálkodás hozza az automatizálást az egyenletbe, ami tovább csökkenti az egyéni munkaterhelést. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ember tud nagyobb gazdaságokról gondoskodni, jobb szintű gondoskodással, mint amit a gazdáknak a múltban kellett végezniük.
3. Javítja a termelés hatékonyságát.
A gyári gazdálkodás lehetővé teszi, hogy az állattenyésztési termékek gyorsabban kerüljenek a piacra, és több élelmiszerforrást biztosítsanak. 1950-ben a Nemzeti Csirketanács jelentése szerint a piacra küldött átlagos madár 70 napos volt, és alig több mint 3 fontot nyomott. 2015-ben a piacra küldött madár átlagosan 47 napos volt, és több mint 6 fontot nyomott. Feltételezve, hogy az állatoknál nem használtak antibiotikumokat, az egészségügyi előnyök hasonlóak, és ez lehetővé teszi, hogy több embert etessenek.
4. Az üzemi gazdaságok minden évszakban lehetővé teszik a piaci változatosságot.
A gyári gazdálkodás egész évben történhet. Ez azt jelenti, hogy az állatállományon belül az öregedés több ciklusa is bekövetkezhet ugyanazon a gazdaságon belül. Ez lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek szélesebb választéka álljon rendelkezésre a piacon, és csökkenti a szezonális hiányt, ami korábban a különböző gazdálkodási módszerek mellett előfordult.
5. Egy üzemi gazdaság szinte bárhol létrehozható.
A nagyobb gazdaságok rugalmasabban reagálnak a környezet, a vízhez való hozzáférés vagy a földrajzi elhelyezkedés változásaira. Ez azt jelenti, hogy a kihasználatlan vagy alulhasznosított földeket át lehetne alakítani üzemi farmokká, ami hozzájárulna a globális élelmiszertermelési képességek növeléséhez. Éppen ezért a gyári gazdálkodásra gyakran úgy tekintenek, mint potenciális megoldásra a jövőben bekövetkező éhínségválságra.
6. Meghosszabbíthatja az élelmiszerek elérhetőségét.
A gyári gazdálkodás hozzájárult új szállítási, tárolási és feldolgozási technológiák innovációjához, amelyek lehetővé tették, hogy az élelmiszerek hosszabb ideig elálljanak anélkül, hogy megromlanának. Ez megnövelte a rendelkezésre álló élelmiszerek általános mennyiségét, ugyanakkor csökkentette a pazarlást.
7. Az üzemi gazdálkodás segíti a helyi gazdaságokat.
A gyári gazdaságoknak munkásokra van szükségük, ami azt jelenti, hogy helyi munkahelyek jönnek létre, amikor egy ilyen gazdaságot létesítenek. A farmoknak szükségük van sofőrökre, hogy a termékeiket a piacra szállítsák. Szükségük van húsfeldolgozókra, hogy elkészítsék a terméküket. Ezekhez a munkahelyekhez más vállalkozásokra van szükség, hogy támogassák erőfeszítéseiket, például hogy legyen egy helyi takarmánybolt, ami segít további munkahelyeket teremteni. Egy üzemi farm gazdaságilag számos módon segítheti a helyi közösségeket.
Melyek az üzemi farmok hátrányai?
1. A gyári gazdálkodás növeli az elfogyasztott élelmiszerek zsírtartalmát.
Az átlagos csirke súlya több mint kétszerese lehet a 60 évvel ezelőttinek, de ugyanígy a piacra kerülő állati fehérjék zsírtartalma is. Egyes esetekben a csirke zsírtartalma ma több mint 220%-kal magasabb, mint az 1950-es években volt. Ez a zsír a főzés bizonyos formái során kiolvasztható, de nem tűnik el teljesen. Lehet, hogy a gyári gazdálkodás miatt több élelmiszer van, de nem biztos, hogy mind olyan egészséges, mint a korábban fogyasztott élelmiszerek.
2. Nagy mennyiségű vízre van szükség ahhoz, hogy hatékony legyen.
A víz termeszti a növényeket. Az állatállomány túléléséhez is szükség van rá. Sok gyári gazdaság a haszonkulcs miatt a marhahúsra összpontosít. Ez azt jelenti, hogy annak a gazdaságnak nagy vízbefektetést kell eszközölnie. 70F fokon egy átlagos 800 kilós növekvő szarvasmarha napi 9 gallon vizet fogyaszt. Ha ezt a számot megszorozzuk 1000 állattal, az közel 10 000 gallon vízfogyasztást jelent naponta. A piacra kerülő állati termékek minősége a jó minőségű vízkészleteken múlik, ezért az ilyen gazdálkodási gyakorlatok növekedése növelheti a helyi aszályok kockázatát.
3. Környezetvédelmi aggályok merülnek fel.
A gyári állattartás nagy mennyiségű metánt juttathat a légkörbe az állattartási erőfeszítések révén. Maguk az állatállomány is hozzájárulhat a metánhoz koncentráltan. A metán 20 éves élettartam alatt 20-szor hatékonyabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha hozzáadjuk a nagy mennyiségű trágyát, nitrátot és műtrágyát, amit az üzemi gazdálkodásban használnak, akkor a környezet által érzékelt hatás generációkon át tarthat.
4. Növeli az állatkínzás kockázatát.
A gyári állattartás gyakran megköveteli, hogy az állatokat szűk helyen tartsák. Egyeseket még a mozgást korlátozó ketrecekben is tartanak. Mivel ezeknek a gazdaságoknak a célja az állati termékek minél gyorsabb előállítása, az állatoknak adott táplálék minősége is megkérdőjelezhető egyes gazdaságokban. A dolgozók az állatokat árucikknek tekinthetik, nem pedig élő, lélegző dolognak. Mindezek hozzájárulnak az állatkínzás és az állatkínzás nagyobb kockázatához, ami a gyári állattartáshoz kapcsolódik.
5. A gyári gazdálkodás elősegítheti, hogy az állati betegségek emberi betegséggé mutálódjanak.
A gyári állattartásból eredő két nagy veszély a sertésinfluenza és a madárinfluenza. 2009-ben a H1N1 nevű sertésinfluenza-törzs 22 millió embert fertőzött meg az Egyesült Államokban, és több mint 4000 ember halálát okozta. 2013-ban Kínában egy H7N9 nevű madárinfluenza-törzset mutattak ki, amelyet korábban még soha nem láttak embernél. Azáltal, hogy az állatokat és az embereket szoros, korlátozott helyen tartják, nagymértékben megnő az esélye egy zoonózisos eseménynek.
Ezek az üzemi állattartás előnyei és hátrányai azt mutatják, hogy ebben a folyamatban nagy lehetőségek rejlenek, de nagy kockázatokkal is jár, amelyeket szintén kezelni kell. Így vagy úgy, de a következő generációkban még több szájat kell etetnünk ezen a bolygón. A gyári gazdálkodás egy olyan megoldást kínál, amely előnyös lehet. Még van időnk, hogy ezt jól csináljuk, de ez az idő gyorsan fogyatkozik.