12 Az ipari forradalom előnyei és hátrányai

Társadalmunk nem tartana ott, ahol ma tart az ipari forradalom nélkül. Az e korszak által létrehozott technológiáknak köszönhetően a felhőkarcolóktól kezdve a számítógépeken át az autókig mindenünk megvan.

Másrészt, ha az ipari forradalom soha nem történt volna meg, talán nem néznénk szembe a globális felmelegedési válsággal, amely úgy tűnik, már a bejárati ajtónkon kopogtat. Az óceánjaink talán nem savasodnának el annyira, és az olvadó jégsapkák nem jelentenének gondot.

Az ipari forradalomnak számos előnye és hátránya van, amit figyelembe kell vennünk. Íme néhány kulcsfontosságú gondolat, amit érdemes megvizsgálni.

Melyek az ipari forradalom előnyei?

1. Növelte a munkalehetőségeket.
Az ipari forradalom lehetővé tette, hogy több embernek legyen munkája. Ezt a korszakot megelőzően a munkahelyek az iskolai tanulmányokon, a családi hagyományokon vagy valakinek az egyedi tehetségén alapultak. Amikor világszerte gyárak kezdtek épülni, ez lehetővé tette, hogy az emberek olyan módon keressenek megélhetést, ami a múltban egészen más volt. Ez lehetőséget adott az átlagembernek, hogy megváltoztassa a csillagokat. Számos történet, George Stephensontól Richard Arkwrightig, megmutatta, hogy egy ember hogyan tudta megváltoztatni a világ menetét ezekkel a technológiákkal.

2. Innovációt inspirált.
Az ipari forradalom keretében nagy gazdagság állt rendelkezésre. Ennek egyik példája az a vagyon, amelyet Andrew Carnegie az acéliparban fejlesztett ki, és amely őt a valaha élt egyik leggazdagabb emberré tette. Vagyona mai értéken számolva több mint 300 milliárd dollár volt. A vagyonszerzésre rendelkezésre álló lehetőségek miatt sokan keresték az alkotás és az innováció lehetőségét, hogy kihasználhassák, amit a korszak kínált.

3. A termelési szintek növekedtek.
Az ipari forradalom előtt sok terméket kézzel építettek vagy készítettek. Ez különleges időbefektetést igényelt az alkotótól, így a tömegtermelés gyakorlatilag lehetetlen volt. Az ipari forradalom ezt megváltoztatta. A gyárak lehetővé tették, hogy embercsoportok termelékenyebbek legyenek, mint egy ember egyedül. Ez lehetővé tette, hogy jobb termékeket állítsanak elő vagy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak. Ez lehetővé tette a közösségek számára, hogy idővel javuljon az életminőségük, mert nagyobb volt a hozzáférés az árukhoz és a szolgáltatásokhoz.

4. Verseny alakult ki.
Mivel bármely iparágban vagy ágazatban többféle terméket lehetett előállítani, szabad piacgazdaságok kezdtek kialakulni. Ahelyett, hogy a fogyasztók egy vállalkozástól vagy szolgáltatótól függtek volna, hogy megadja nekik, amire szükségük van, többféle termék közül választhattak, hogy saját igényeiket a lehető legjobban kielégíthessék. Az ipari forradalom a hatalmat a vállalkozásoktól a fogyasztók kezébe helyezte át.

5. Gyakorlatilag minden ágazatban javította a folyamatokat.
Az ipari forradalom után az épületeket jobbá lehetett tenni. A szállításhoz már nem volt szükség lóra. A ruházat tartósabb lehetett, és nem kellett otthon készíteni. Az élelmiszertermékek előállítása olcsóbbá vált. A kereskedelem és az ipar szinte minden ágazata fejlődött ebben az időszakban, jobbá téve a termékeket és szolgáltatásokat, még akkor is, ha nem volt közvetlen hatása az ipari forradalomnak.

6. Csökkentette a határok hatásait.
Az ipari forradalom előtt a kereskedelem és a kereskedelem legfeljebb nemzeti szintre korlátozódott. A nemzetközi kereskedelem jelen volt, de nehézkes volt az áruk szállításának hatalmas költségei miatt. Az ipari forradalom megkönnyítette és olcsóbbá tette a szállítást, ami lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy nemzetközi jelenlétet teremtsenek a márkájuknak. Ez lehetővé tette a közösségek számára, hogy új árukkal vagy szolgáltatásokkal ismerkedjenek meg, miközben továbbra is élvezhették a helyi termékeket.

Melyek az ipari forradalom hátrányai?

1. A világot vidéki kultúrából városi kultúrává változtatta.
Az emberek özönlöttek az ipari forradalomnak köszönhetően rendelkezésre álló lehetőségekhez, mert még a belépő szintű munkák is értékesebbek voltak, mint a mezőgazdasági munka vagy a családi vállalkozások lehetőségei. Sokan elköltöztek a vidéki otthonukból, hogy közelebb legyenek a gyárakhoz, ahol “jó” munkát kaphattak. Ez közel egy generációra megnehezítette az élelmiszerekhez való hozzáférést, mivel a társadalmak nehezen tudtak alkalmazkodni a változásokhoz.

2. Még mindig nem ismerjük a környezetszennyezés bolygónkra gyakorolt hatásait.
A NRDC adatai szerint az elmúlt 134 év legmelegebb 16 évéből 1 kivételével mind a 16 legmelegebb év a 2000-es év után következett be. Az ipari forradalom nem az egyetlen forrása a légköri és globális szennyezésnek, de jelentős mértékben hozzájárul hozzá. A szénipar önmagában évente 1,7 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást termel. Nem tudjuk, milyen hosszú távú következményei lesznek ennek a korszaknak.

3. A munkakörülmények brutálisak lehetnek.
Amíg nem jöttek létre a szakszervezetek, és a nemzeti kormányok nem írták elő a munkavállalók biztonságának védelmét, a vállalkozások kizárólag a profitra koncentrálhattak. Az ipari forradalom idején az első gyárak közül sokban borzalmasak voltak a munkakörülmények. Az embereket arra kényszerítették, hogy hosszú órákat dolgozzanak alacsony bérért, kevés szünetet tartottak, és potenciálisan több száz vagy ezer másik munkással együtt dolgoztak. A betegségek, a stressz és a halál gyakori volt azokban a korai gyárakban.

4. Ez nem volt globális jelenség.
Nem minden nemzet élte át a saját ipari forradalmát. A világ legszegényebb nemzetei közül ma sokan a határaikon kívüli iparágak által biztosított árukra és szolgáltatásokra támaszkodnak, ami azt jelenti, hogy azt a kevés erőforrást, amivel rendelkeznek, a saját infrastruktúrájuk kiépítése helyett a számukra szükséges termékekre fordítják. Ez olyan jóléti szakadékot hozott létre az iparosodott és a nem iparosodott nemzetek között, amely talán soha nem szűnik meg igazán.

5. Természeti erőforrásokat igényel.
Az ipari forradalmak során kifejlesztett eljárások többsége fosszilis tüzelőanyagokat igényel a működéshez. A fosszilis tüzelőanyagok definíció szerint végesek, ami azt jelenti, hogy egy napon előbb-utóbb elfogynak. Hacsak nem dolgoznak ki új technológiákat, amelyek kiváltják a fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függőséget, amely egyes ágazatokban fennáll, a fejlett világ egy napon visszaeshet a fejletlen állapotba, és ez újabb társadalmi eltolódást fog okozni – a városból a vidékre.

6. A helyi munkahelyeket elorozták.
Mivel az ipari forradalom idején a profit volt a vállalkozások elsődleges szempontja, ez a munkabérek tekintetében versenyfutást eredményezett. A vállalkozások azokat a munkásokat tudták alkalmazni, akik a legalacsonyabb összegért dolgoztak. Ez azt jelentette, hogy a helyi munkahelyeket elrabolhatták a külföldi munkavállalók, akik sokkal alacsonyabb bérekért voltak hajlandóak dolgozni. Ez az orvvadászat az egyéni kézügyesség és készség iránti igényt is korlátozta, így az emberek az egyéniségük felvállalása helyett az üzleti igényeknek kezdtek megfelelni.

Az ipari forradalom előnyei és hátrányai küzdelmet jelentenek.
Az egyik oldalon ott van az a tény, hogy nélküle a társadalmunk nem tartana ott, ahol ma tart. A másik oldalon az áll, hogy a társadalmunk talán nem tudna tovább létezni miatta. Csak egy dolog biztos: továbbra is az innovációra kell összpontosítanunk, anélkül, hogy a biztonságot vagy az értéket veszélyeztetnénk. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor továbbra is élvezhetjük azokat az előnyöket, amelyeket az ipari forradalom nyújtott.