Sötétben világító gombák? Ez tényleg létezik? Igen, az. És nem, nem botlasz meg.
A gombák rejtélyek, örömök és veszélyek forrása az erdei kalandorok és növényazonosítók számára. Nemrégiben a tudósok fényt derítettek arra, hogyan világítanak a gombák a sötétben. Minél többet tudunk meg a biolumineszcens gombákról, annál érdekesebbé válik ez a jelenség. Íme 10 klassz tény a biolumineszkáló gombákról és arról, hogy hol találhatók:
A Földön több mint 80 biolumineszkáló gombafaj található.
A biolumineszkáló gombák közül az Armillaria mellea a legelterjedtebb, mivel Észak-Amerika egész területén és egészen Ázsiáig benépesíti az erdőket. Egy másik példány, a Mycena luxaeterna (más néven “örök fénygomba”) egy esőerdei gomba, és csak Brazíliában található meg.
Omphalotus nidiformis photo by Noah Siegel via Mushroom Observer. CC BY-SA 3.0
2. Az oxiluciferin a biolumineszcens gombákban található mágikus vegyület, amely a gombák ragyogását adja.
A gombák a luciferinek nevű molekulacsoportot használják, amely egy enzimmel és oxigénnel párosulva fényt bocsát ki. A Panellus stipticus (más néven keserű osztriga) a biolumineszcens gombák egyik legfényesebben világító példája. Ázsiában, Ausztráliában, Európában és Észak-Amerikában egyaránt megtalálható. Ezek a lapos gombák a fák ágain nőnek, megbabonázó hatást keltve, amint lemegy a nap. A gyűjtögetők megtalálják ezt a fajtát, amely nyírfák, tölgyek és bükkfák körül nő.
A biolumineszcens gombákban található luciferinek ugyanaz a vegyület, amely a szentjánosbogarakban és a víz alatti élőlényekben is megtalálható.
Több mint 100 évvel ezelőtt George Gardner természettudós Brazíliában az utcán játszó gyerekeket látott, akiket óriási szentjánosbogaraknak vélt. Ezek egyáltalán nem rovarok voltak.
A gyerekek nagy, világító gombákkal játszottak. Ma ezt a fajt Neonothopanus gardneri néven ismerjük. Ez a gomba Brazília-szerte elterjedt.
A N. gardnerihez hasonló fajták biolumineszcenciája követi a cirkadián órát.
Ez a luciferin, a reduktáz és a luciferáz (amelyek együttesen hozzák létre a lumineszcenciát) miatt van. Mindhárom a hőmérsékletváltozás miatt éjszaka tetőzik.
Aristotelész már i. e. 382-ben feljegyezte a biolumineszcenciát.
A fenomenális gombákat “rókatűz”-nek (később tündértűznek vagy csimpánztűznek) nevezte, és feljegyezte, hogy a tűzzel ellentétben a rókatűz fénye hideg tapintású.
A biolumineszcens gombákat legkönnyebben nappal lehet megtalálni.
Az ausztráliai Blue Mountains természetvezetője, Carol Probets szerint: “Ha megtanulod felismerni nappal, sokkal könnyebben megtalálod éjszaka, mintha a sötétben bolyonganál.”
Fotó: Dan Molter a Mushroom Observer, a mycological images/Wikimedia Commons forrásánál
8. A gombák felismerése a gombákról és a gombákról. Egy 2015-ös tanulmányban a tudósok feltárták, miért világít a legtöbb biolumineszcens gomba.
A brazíliai kókuszerdőben LED-fényekkel megvilágított hamis gombákat telepítve látták, hogy a biolumineszcencia hogyan vonzza a rovarrajokat (nem úgy, mint a lepke a lángot). A rovarok vonzása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gombák terjeszthessék spóráikat. A biolumineszcens gombák ezután elszaporodnak, és táplálékforrásként az erdő új területeit kolonizálják.
Más tanulmányok azt mutatják, hogy nem minden biolumineszcens gomba vonz több rovart.
Ez a helyzet az ausztráliai szellemgombával. Az Adelaide-i Egyetem tudósai megállapították, hogy a rovarokat nem vonzották jobban a világító gombát tartalmazó csapdák, mint a gomba nélküli csapdák. Az izzó gombák előnyeinek feltárásához további vizsgálatokra van szükség.