Amikor a lányom általános iskolás volt, volt egy osztálytársa, akinek csak néhány hajfolt volt az egyébként kopasz fejbőrén. A hatás tagadhatatlanul megdöbbentő volt. Megtudtam, hogy a gyermeknek alopecia areata volt, egy autoimmun betegség, amely hajhullást okoz, amikor az immunsejtek megtámadják a hajhagymákat. Az amerikaiak körülbelül 2 százaléka szenved a rendellenesség valamelyik formájában, amely sajnos nehezen kezelhető.
A közelmúltban a Stanford bőrgyógyász orvosa, Dr. Anthony Oro, PhD, Milene Crispin bőrgyógyász rezidenssel és Dr. Justin Ko bőrgyógyásszal együtt együttműködtek a Yale Egyetem Brett King, MD, PhD laboratóriumának kutatóival, hogy új kezeléseket kutassanak az állapotra. Eredményeiket ma publikálták a Journal of Clinical Investigation Insight című folyóiratban.
Oro, aki a Stanford Hajhullás Klinikát vezeti, egy nekem küldött e-mailben kifejtette:
Az ember fején több mint 10 000 hajszál folyamatosan nő, mint a virágok a kertben. Normális esetben a szervezet immunrendszere hagyja, hogy a szőrtüszők békésen megnyúljanak. A gyakori alopecia areatában szenvedő betegeknél azonban a szervezet immunrendszere megtámadja az érett szőrtüszőket, ami gyakran visszafordíthatatlan és teljes hajhullást, úgynevezett alopecia universalis-t eredményez. Az alopeciával való együttélés érzelmileg traumatikus, különösen a nők és a fiatal lányok számára, és jelenleg nincs az FDA által jóváhagyott kezelés.
A férfi kopaszsággal ellentétben, amelyben az őssejtek károsodnak és képtelenek növekedni, az alopeciában az immunrendszer érintetlenül hagyja az őssejteket, és csak az érett szőrtüszőt károsítja. A szőrtüszővel való immuninterakció blokkolása lehetővé teszi a haj teljes visszanövését. Eddig azonban kihívást jelentett egy biztonságos és hatékony immunszuppresszáns azonosítása.
A legújabb állatkísérletek azonban azt sugallták, hogy a JAK nevű immunútvonal blokkolása hatékony lehet az alopecia kezelésében. Ezért a kutatók összefogtak, hogy egy tofacitinib nevű szájon át szedhető gyógyszert teszteljenek egy embercsoporton.
Amint Oro leírta:
Ezt az új gyógyszercsoportot, amelyet más gyulladásos állapotok kezelésére terveztek, 70 alopeciában szenvedő betegnél teszteltük. Azt találtuk, hogy a kezelés biztonságosan teljes hajnövekedéshez vezethet még a súlyos, évtizedes alopeciában szenvedő betegeknél is. Alanyaink 68 százaléka reagált a gyógyszerre, és 36 százalékuknál erőteljes és csaknem teljes hajnövekedés következett be.”
A szerzők ezután a genom-összességű expressziós profilok változásait használták arra, hogy megjósolják, mely betegek fognak valószínűleg reagálni a kezelésre. Kifejlesztettek egy skálát a betegek genomjuk alapján történő osztályozására, amelyet a jövőbeni klinikai vizsgálatokban terveznek tovább tesztelni.
A kutatók megállapították, hogy a legtöbb beteg csak enyhe mellékhatásokról számolt be. Sajnos azonban a kezelésre adott válasz a gyógyszer abbahagyása után néhány héten belül megszűnt. A kutatók azonban bíznak abban, hogy eredményeik, valamint egy megerősítő független tanulmány Angela Christiano, PhD, a Columbia Egyetem laboratóriumából, a Columbia Egyetemről, új terápiákhoz vezethetnek a rendellenesség kezelésére. Mint Oro elmondta:
A súlyos alopecia pusztító hatással lehet a betegek általános életminőségére. Ez a munka jól illusztrálja a Stanford hajklinika kialakulóban lévő kutatócsoportunk kiválóságát és ezt az új gyógyszercsoportot olyan betegek számára, akiknek korábban nem volt választási lehetőségük. Jelenleg további terápiás szerek tesztelésén dolgozunk, amelyek reményeink szerint hatékonyak lesznek a hajnövekedésben.
Előtte: Pacemaker’ channels in hair follicles offer clues to tissue regeneration, say Stanford researchers
Photo by PublicDomainPictures
.