Mindenki értékelni tudja a kedvesség cselekedeteit. De amikor arra kerül a sor, hogy megmagyarázzuk, miért tesszük őket, az emberek gyakran a két szélsőséges álláspont egyikét képviselik. Egyesek szerint a kedvesség valami teljesen önzetlen dolog, amit szeretetből és törődésből teszünk, míg mások szerint csak egy eszköz, amit ravaszul használunk, hogy népszerűbbek legyünk és hasznot húzzunk belőle.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy a másokkal való kedvesség valójában többféle módon is őszintén boldoggá tehet bennünket. Tudjuk, hogy az a döntés, hogy nagylelkűek leszünk vagy együttműködünk másokkal, aktiválja az agy egy területét, a striatumot. Érdekes módon ez a terület reagál azokra a dolgokra, amelyeket jutalmazónak találunk, mint például a finom ételek vagy akár a függőséget okozó drogok. A segítségnyújtásból származó jó érzést “meleg ragyogásnak” nevezik, és a striatumban megfigyelhető aktivitás valószínűleg ennek az érzésnek a biológiai alapja.

Az agyakat persze nem kell letapogatni ahhoz, hogy lássuk, hogy a kedvességnek ilyen előnyei vannak. A pszichológiai kutatások összefüggést mutatnak a kedvesség és a jó közérzet között egész életen át, már egészen fiatal korban. Sőt, már az is elég lehet, ha csak arra gondolunk, hogy a múltban kedvesek voltunk, hogy javítsuk a tinédzserek hangulatát. A kutatások azt is kimutatták, hogy a másokra fordított többletpénz nagyobb mértékben növelheti a boldogságot, mintha magunkra költenénk.

De miért és hogyan tesz minket a kedvesség ennyire boldoggá? Számos különböző mechanizmus játszik szerepet, és az, hogy ezek mennyire erősek abban, hogy jól érezzük magunkat, függhet a személyiségünktől.

A ragadós mosoly

A kedvesség valószínűleg mosolyt csal az arcunkra, és ha magunk is látjuk ezt a mosolyt, az megragadó lehet. Az idegtudomány egyik kulcsfontosságú elmélete arról, hogyan értjük meg a többi embert, azt sugallja, hogy ha látjuk, hogy valaki más egy érzelmet mutat, automatikusan ugyanazokat az agyterületeket aktiválja, mintha mi magunk tapasztalnánk meg ezt az érzelmet.

Várjunk csak, miért is nevetünk? Jacob Lund/

Elképzelhető, hogy Ön is került már olyan helyzetbe, amikor azon kapta magát, hogy csak azért nevet, mert valaki más is nevet – miért ne indíthatná el a jó érzések láncolatát egy kedves meglepetéssel valakinek?

Hiba helyrehozása

Ugyanez a mechanizmus arra is késztet, hogy együtt érezzünk másokkal, ha azok negatív érzéseket éreznek, ami miatt mi magunk is rosszul érezhetjük magunkat. Ez különösen igaz a közeli barátokra és családtagokra, mivel az agyban róluk alkotott reprezentációink fizikailag átfedik a saját magunkról alkotott reprezentációinkat. Ha kedves cselekedetet teszünk annak érdekében, hogy valaki, aki szomorú, jobban érezze magát, az nekünk is jó érzést okozhat – részben azért, mert ugyanazt a megkönnyebbülést érezzük, mint ők, részben pedig azért, mert valamit helyrehozunk. Bár ez a hatás különösen erős a hozzánk közel álló emberek esetében, akár olyan humanitárius problémákra is vonatkozhat, mint a szegénység vagy az éghajlatváltozás. Ha olyan jótékonysági szervezetekkel kezdünk el foglalkozni, amelyek ezeket a problémákat kezelik, azzal pozitív hatást gyakorolhatunk, ami viszont javítja a hangulatunkat.

Kapcsolatteremtés

A kedvesség sokféle lehetőséget nyit arra, hogy társas kapcsolatot kezdjünk vagy fejlesszünk valakivel. Az olyan kedves cselekedetek, mint például egy figyelmes ajándék vagy akár csak egy kávé megvásárlása erősíti a barátságokat, és ez önmagában is összefügg a hangulat javulásával.

Örökre összeköt? Leo Hidalgo/Flickr

Hasonlóképpen, a jótékonysági szervezetek is lehetőséget kínálnak arra, hogy adományozással kapcsolatot teremtsünk valakivel a világ másik felén, hogy javítsunk az életén. Az önkéntes munka új emberköröket is megnyit, akikkel kapcsolatba kerülhetsz, mind a többi önkéntessel, mind azokkal, akiknek segítesz.

Jószívű identitás

A legtöbb ember szeretné, ha kedves embernek tartaná magát, így a kedvesség cselekedetei segítenek abban, hogy megmutassuk ezt a pozitív identitást, és büszkék legyünk magunkra. Egy nemrégiben készült tanulmányban még a középiskola első osztályába járó gyerekek is felismerték, hogy a kedvességtől “jobb embernek … teljesebbnek” érezhetjük magunkat, ami a boldogság érzéséhez vezet. Ez a hatás még erőteljesebb, ha a kedves cselekedet személyiségünk más aspektusaihoz kapcsolódik, talán céltudatosabb érzést keltve. Például egy állatbarát megmenthet egy madarat, egy művészetkedvelő adományozhat egy galériának, vagy egy nyugdíjas tanár önkénteskedhet egy iskola utáni csoportban. Kutatások szerint minél jobban azonosul valaki azzal a szervezettel, amelynek önkéntes munkát végez, annál elégedettebb.”

A kedvesség visszatér

A kedvesség pszichológiájával kapcsolatos munkák azt mutatják, hogy a több lehetséges motiváció közül az egyik a kölcsönösség, a szívesség viszonzása. Ez történhet közvetlenül vagy közvetve. Valaki emlékezhet arra, hogy legutóbb segítettél neki, és ezért nagyobb valószínűséggel segít neked a jövőben. Az is lehet, hogy ha valaki kedves, az a csoport többi tagját is kedvesebbé teszi, ami mindenkinek feldobja a kedvét. Képzelje el, hogy süteményt süt az irodának, és ez megragad, így valaki minden hónapban megteszi ezt. Ez sokkal több napot jelent, amikor süteményt kapsz, mint amikor biztosítod.

A történet itt még nem ér véget. A kedvesség feldobhatja a hangulatodat, de a kutatások azt is kimutatták, hogy a jó hangulat még kedvesebbé tesz. Ezáltal ez egy csodálatos kétirányú kapcsolat, ami csak úgy adódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.